(Szomolnok, 1916. március 9. – Budapest, 1965. március 4. )

Friedrich Gábor – az ismeretlen grafikus, akinek egyetlen évtized adatott meg arra, hogy megmutassa, mire is képes. Sajnos életéről nem sokat tudunk, egyetlen magyar, festőművészekkel és grafikusokkal foglalkozó bibliográfia sem említi a nevét.

Amit mégis csak tudunk: 1955-ben a semmiből lépett elő, és minden hivatásos rajzolói előképzettség nélkül, tökéletes rajztudással, bámulatos anatómiai érzékkel festette meg a Diafilmgyártó számára Andersen meséjét: A vadhattyúkat, (a diafilm 2021 szeptemberétől A tizenegy hattyú címen újra forgalomba kerül) és Cooper indiántörténetét: a Vadölőt. A Vadölő különlegesség, hogy nyomtatásban is megjelent (igaz, hogy kurtított és lavírozott formában) az Úttörő című havilap utolsó 1956 novemberi (!) számában.

A tizenegy hattyú (A vadhattyúk)
Vadölő

Ugyanebben az évben Benedek Elek két mesekönyvét is gyönyörű illusztrációkkal látta el.
Emellett megrajzolta Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren és Murányi-Kovács Endre: Garibaldi dobosa című regényének könyvillusztrációit.


1956-ban már inkább az ecsetet alkalmazta előszeretettel. A Mesemondó kiskönyvtár két füzete is ezt példázta, valamint a Szivárvány Kiskönyvtár sorozatában megjelent Vajda János: Szökés a halálból című képaláírásos képtörténet, szintúgy a diára álmodott Beecher-Stowe örökérvényű regényének, a Tamás bátya kunyhójának és Fazekas Mihály: Lúdas Matyijának diafilmes feldolgozása.

Tamás bátya kunyhója

Lúdas Matyi

1957-ben az ő festménye díszítette az akkor útjára induló Tábortűz című úttörő folyóirat legelső számának a borítóját, ugyanebben az évben a Diafilmgyártónak Cooper másik klasszikusát, Az utolsó mohikánt festette meg.

Az utolsó mohikán

1958-ban indult útjára a Világhírű történetek – képekben című sorozat, melyet az NDK-ban nyomtak Weltberühmte Geschichten in Bildern címen. Ebből Friedrich Gábor három történetet jegyzett. A SPARTACUSt, melyet a következő évben változatlan formában diafilmen is kiadtak…

Spartacus

Ágyú és vasvilla

.. a Lúdas Matyit (amit a már megjelent dia nyomán azonos beállításokkal újra festett) és a német reformátor, Münzer Tamás életéről szóló ÁGYÚ ÉS VASVILLÁt, melyet vélhetően kelet-német elvbarátaink kérésére készített, mivel ez a képsorozat diafilmen nem jelent meg.

1960-ban a Tábortűz hátlapján megjelenő Történelmi arcképcsarnok alakjait ő festette meg.

A történelmi vonulatot továbbra sem hagyva el megszületett a Zrínyi Ilona című dia,

Zrínyi Ilona

amit egy évvel később Verne Gyula A lángban álló szigettenger című regényének diaváltozata követett. Az izgalmas történelmi regény a görögség XIX. század eleji szabadságharcát örökíti meg.

1960-ban illusztrálta a Beszélő kövek című kötetet, mely Budapest munkásmozgalmi emlékeiből szemezgetett, és 1961-ben Szűcs József A motorcsónak című műszaki zsebkönyvében találkozhattunk a rajzaival.
Az idő előrehaladtával illusztrációi minősége megváltozott. Lendületes ecsetvonásokkal dolgozott, és már kevesebb időt áldozott az anatómiai részletek pontos kidolgozására. A Bőrharisnya ( Cooper Nagy Indiánkönyvének negyedik története)…

Bőrharisnya

és Jókai Mór Az aranyember

Az aranyember

című regényének 1962-es diafilm feldolgozása utáni művei, mint pl a Dr. Pietsch Lajos írása nyomán készült Bíró Károly hagyatéka c. diafilm már jóval elnagyoltabb, ám ezzel együtt is nagyon kifejező munka


A gyártási szám alapján valószínűsíthető, hogy a képsorozat politikai megrendelésre készült, országos forgalmazásba nem került. A Korbély János vezette 39. dandár történetét feldolgozó diafilm egy-egy tekercsét valószínűleg csak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó úttörőcsapatok vagy pártfunkcionáriusok gyermekei kapták.

1963-tól Friedrich már nem kapott több megbízást diakészítésre.

Életművét 1965 tavaszán a Hunyady József forgatókönyve alapján készült Újpesti partizánok zárta le. Ismét megfigyelhetők a tökéletesen megrajzolt figurák, a dinamikus és áttekinthető (szinte narráció nélküli) rajzok pedig jól vitték előbbre az antifasiszta történetet.

A zseniális grafikus 1965-ben hunyt el, állítólag elunta az életét.
(Egy kis életrajzi adalék egy személyes élménybeszámolóból származik: Molnár Ottó, aki bélyeggrafikus és festő volt, és sokáig az MDV-nek (Magyar Diafilmgyártó Vállalat) is dolgozott, a munkaszolgálatból ismerte Friedrich Gábort. Friedrich egyszer lefestette Molnár Ottót és a feleségét, Pannikát. Molnár meg viszonzásként lefestette Friedrichet. Molnár mesélte el 1990 körül, hogy Friedrich Gábor 1964 táján öngyilkos lett, egészen pontosan: elunta az életét.)

Ezen összeállítás A DIA MESTREI című sorozatban jelent meg 20…-ban. A sorozat füzeteit Kiss Ferenc, a Képregény Kedvelők Klubja (KKK) alapító vezetője és a képregény atyamestere, valamint Bíró Ferenc diafilm szakértő írja, szerkeszti és gondozza nagy odaadással. A sorozat eddig megjelent … kiadványa……..elérhető/megrendelhető. Köszönet a szerzőknek!