Vydai Brenner Nándor

Életútja

1918 és 1921 között a budapesti Iparművészeti Iskolában Haranghy Jenő, 1923 és 1925 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár növendéke volt. Már ekkor feltűnést keltett barokkos hangulatú rézkarcaival.1925-ben elnyerte a Benczúr Társaság pályázati díját Beteljesült című festményével. Tanulmányai során megfordult Párizsban, ahol a Julian Akadémiát látogatta. Festményei a naturalizmus hatását mutatták, később kifejezésmódja expresszív elemekkel gazdagodott. Gyakran festett vallási, mitológiai tárgyú képeket, zsánerképeket, amikből a legtöbb kikerült Amerikába. 1926-ban elnyerte a II. Magyar Országos Egyházművészeti Kiállítás aranydiplomáját.
1927-ben a Ferencz József Jubileumi Ösztöndíj kiállításon már egy realistább, bányász témájú festménnyel: a Bányarobbanással jelentkezett. 1928-ban Ferencz József-díjat kapott.
Rajzolt karikatúrákat is, tagja volt az Újságrajzoló Művészek Egyesületének.
1930-40-es években számos egyéni és gyűjteményes kiállításon vett részt, művei (rézmetszetei)1929-ben kijutottak a Magyar Iparművészeti Kiállításra Philadelphiába (USA), 1939-ben Líbiába és Olaszországba is.
Ezidőtájt új irányt vett művészete: barokkos hagyományokat követő, romanticizált festményeket festett, melyeken „lüktető mozgalmasság és játékos finomság muzsikál”.
1945 után Brenner főként könyvillusztrálással foglalkozott, majd 1948-ban ő is beállt a szocializmust dicsőítő festők sorába. Jellemző címek: Békét akarunk, Frontfejtés, Réselőgép, Rákosi elvtárs salgótarjáni beszéde (tollrajzok), Tanulmány a bányász sztrájkhoz, Forradalmártemetés (rézkarcok). De a szocialista hatalom képtelen volt neki megbocsátani ’45 előtti vallásos buzgalmát, ezért górcső alá vette hirtelen és nem túl hiteles pálfordulását.

Pár érdekes kritika az 50-es évek szellemében:

1952. Szabad Nép: A felületességből ered, hogy sok művész az ábrázolt munkások arcára valami uniformizált mosolyt ragaszt, mint az VBN festményén látható.
1954 Társadalmi Szemle: Néhány képen a tartalom igazi kibontakozását formai ellentmondások nehezítik. VBN képén (Munkát! Kenyeret!) a szenvtelen színezés ellentmond a forradalmi tartalomnak.

1954. Művészettörténeti Értesítő: VBN 1930. szeptember 1. című képe a munkásmozgalom egy nagy jelentőségű jelenetét mutatja meg. A kép kompozíciója sematikus. A típusok nem őszinték, nem meggyőzőek. A baloldalon lévő keménykalapos munkásáruló olyan leegyszerűsítése az osztályellenség ábrázolásának, amit karikatúra vonalon is elítélünk…

Évszám nélkül: VBN 1848 című képén demagóg hatásvadászattal, teátrálisan, messze lengő zászlók alatt előre rohanva állítja elénk Petőfit és a fellelkesített népet: szinte árad a képből az a hamis lelkendezés, ami szülte.

1954 tájon a Képzőművészeti Alap kezdeményezésére készített egy képeslapsorozatot a magyar szocialista bányászok életéről. A bányászlét amúgy is a festő kisujjában volt, csak visszatért régi, kedves témájához. A képeslapokon művészi módon, de az élethez, a valósághoz hűen ábrázolta a bányászat fontos mozzanatait. Alkotásain visszatükröződött a tárgy magas színvonalú ismerete, s az, hogy alkotójuk valóban megjárta a föld mélyét, a bányák zugait.
Vydai Brenner Nándor alkotói csúcspontját, egyben hattyúdalát is a DIAFILM készítés jelentette. 1956 és 1963 között négy dia képanyagát festette meg: Arany János Toldiját, Jókai Mór A kis dobosát, egy kínai mesét, A bűvös képet és Az árvízi hajóst (Wesselényi Miklósról). Ezeknek a festményeknek, képsorozatoknak az elkészítése során mutatkozott meg igazán VBN nagy felkészültsége. Terjedelmes történetek 60-80 képkockában magas színvonalon történő megjelenítésére – úgy, hogy a szereplők végig, a legkülönfélébb helyzetekben önazonosak, felismerhetőek legyenek – csak a legtehetségesebb, legnagyobb mesterek képesek.

Olyanok, mint Vydai Brenner Nándor, aki a világtól elfeledve, 63 évesen hunyt el Budapesten.

Vydai Brenner Nándor diafilmes munkái

Arany János Toldiját fekete-fehérben készítette el diafilmre, 1956-ban. Később, hogy a Toldit is „kiszínesítse”, Molnár Ottó grafikai osztályvezető (MDV) barna páccal kente le az eredeti, lavírozott (a tus oldott árnyalataival készült, fotorealisztikus hatást nyújtó) akvarelleket.

Jókai Mór elbeszélései nyomán A kis dobos (1957)
A bővös kép című kínai mesét diafilmre alkalmazta Bálint Ágnes Készült: 1958-ban

Az árvízi hajós (írta Szalatnai Rezsô szerk. Ják Sándor 1958) . A diafilm exkluzív újrakiadása 2020-ban készült el.

Ezen összeállítás A DIA MESTREI című sorozatban jelent meg 2…-ban. A sorozat füzeteit Kiss Ferenc, a Képregény Kedvelők Klubja (KKK) alapító vezetője és a képregény atyamestere, valamint Bíró Ferenc diafilm szakértő írja, szerkeszti és gondozza nagy odaadással. A sorozat eddig megjelent … kiadványa……..elérhető/megrendelhető. Köszönet a szerzőknek!