Boromisza Zsolt

(Szeghalom, 1928. május 18. – Budapest, 2011. július 13.)

Boromisza Zsolt, festőművész, grafikus, Szeghalom város díszpolgára, először 1957-ben kapott megbízást diafilm illusztrációk készítésére.

A Trójai háború sikere után Homérosz másik eposzát, a Odüsszeusz kalandjait is megrajzolhatta, ezt követően pedig további feladatokat is kapott. Balázs Béla szép meséjét, A fából faragott királyfit (ma 'A válogatós királykisasszony' címen szerepel kínálatunkban) 1960-ben rajzolta meg, mely kifejező képeivel és élénk színeivel ma is az egyik legjobb mesefeldolgozás.

Életútja

Bár már gyermekkorától az orvosi egyetemre készült, dr. Koczogh Ákos művészettörténész tanácsára azonban Budapestre ment, és a Képzőművészeti Főiskolán a grafikai osztályra felvételizett, ahol Hincz Gyula, Koffán Károly, Barcsay Jenő voltak a mesterei. 1952-ben fejezte be tanulmányait, diplomamunkája Veres Péter egy novellájának illusztrációja volt. Rögtön a főiskola befejezése után a Képzőművészeti Alap tagja lett, és 1953-ban szerepelt először csoportos kiállításon a Műcsarnokban.1954-ben felvették a Képzőművészek Szövetségébe, ahonnan az 1956-os forradalom után kizárták. 1964-ben a MOM kultúrházában rendezték első egyéni kiállítását. 12 éven át a Magyar Tankönyvkiadó munkatársa volt. Visszavételét a szövetségbe 1976-ban kérte, de indoklás nélkül elutasították. 1989-ben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagja lett. 1994-től a Magyar Kalobiotikai Társaság főtitkára, ugyanebben az évben a Giacomo Puccini Társaság alapító tagja. 1995-től a Magyar Esztétikai Társaság elnöke. 2000-ben az Országos Széchenyi Kör Képzőművész Csoportjának művészeti vezetője lett. 2008-ig 52 kollektív kiállításon szerepelt és 44 önálló kiállítása volt, 152 könyvet és 5 diafilmet illusztrált.

Ars poeticajából: „Hiszem a szakmailag megalapozott, jól képzett, kiművelt, megalapozott, jó képzőművészet létjogosultságát, nem kötve magam semmiféle irányzathoz. De nem hiszek a „polgárpukkasztásban”, a gesztusfestészetnek nevezett pacákban, sem a duchampi pissoire-okban, mint művészetben. A kiegyensúlyozott realizmus-expresszionizmus-impresszionizmus ötvözete áll közel hozzám.”

(Forrás: Wikipédia)

Diafilmjei

A trójai háború (1957), Odüsszeusz kalandjai (1958)

Egy ferencvárosi kisfiú (1959): József Attila életrajzi visszaemlékezéseinek felhasználásával írta Puskás Ildikó.

A válogatós királykisasszony (1960): Balázs Béla A fából faragott királyfi című meséjének diafilm változata.

Thyl Ulenspiegel (1961): Thyl Ulenspiegel a németalföldi népmondák vidám és mihaszna csínytevője. Elsőnek a XVI. században jegyezték le az alakjához kapcsolódott kópéhistóriákat. A múlt században a belga Coster formálta alakját nagyobb szabású regényhőssé.Thyl a szabadságáért rendületlenül harcoló flamand nép megtestesítője, Nele, a szerelme pedig a flamand föld szíve, lelke.