Réber László

(Budapest, 1920. május 21. – Budapest, 2001. november 2.) Grafikusművész, illusztrátor, karikaturista

Elsősorban könyvillusztrációival vált ismertté: kizárólagos illusztrátora volt Janikovszky Éva, Lázár Ervin és Gerald Durrell műveinek. Egyetlen diafilmet rajzolt, Lázár Ervin: Berzsián és Dideki című meseregényének Srófmester című epizódját. A diafilm 1985-ben jelent meg Berzsián címen, és azóta is forgalomban van.

Életútja

Réber László eredetileg gerelyhajító sportoló volt. 1920-1926 között Madocsán és Pakson, 1926-1938-ig Pécsett lakott. 1938-tól Budapesten él. Egy oroszországi fogolytáborban ismerkedett meg a grafikusművészettel. Hazatérése után először a Szabad Száj munkatársaként, karikaturistaként működött. 1949-1950-ben a Szabad Száj munkatársa.1951-1953 között a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője, 1953-1959 között a Ludas Matyi munkatársa. 1965-1967 között három rajzfilmet készített. Foglalkozott plakáttervezéssel, és 1952-től könyvek illusztrálásával is.

Alkotásaira kiforrott stílus jellemző, amely emblematikussá teszi munkáit. Rajzainak legfőbb jellegzetessége a vázlatszerűség, a szikár, zárt vonal, illetve a vonal által körülhatárolt síkfelület, amelyet élénk színekkel tölt ki, a szemlélő számára térérzetet csak a tárgyak ritmikus felsorolása kelt. Mellőzi a részleteket, az arc néhány egyszerű jelzés, amelyet sapka, sál vagy haj keretez. Figuráinak gesztusai lecsupaszítottak, jól érthetőek, éppen ezért kiválóan alkalmasak gyermekkönyvek illusztrálására. Humoros grafikáin, illusztrációin a gyermekek világlátását követi, tükröt tart a felnőttek elé, eltolja a hangsúlyokat.

1967-ben és 1993-ban tüntették ki Munkácsy Mihály-díjjal, és 1999-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja. És egy személyes visszaemlékezés Lendvai Gabriellától: "Ismertem Laci bácsi a mellettünk lévő lakásban élt, és a legemlékezetesebb, ami eszembe jut róla, hogy ül kis sámliján a gangon és rajzol. Időnként pedig mappákkal és aktatáskával felszerelkezve, fejét magasra tartva (haja lobog) elsiet dolgára. Néha bemehettünk a műtermébe (a lánya közbenjárásával, és persze csak óvatosan, a cicát nem megkergetve). Azt a csodát!! Mindenhol rajzok és festék! Az összes mesekönyvéből kaptunk ajándékba, szerettük a szép színes képeit. Fantasztikus tehetségét persze csak felnőttként ismertem fel, – ahogy egy-két vonallal MINDENT ki tud fejezni!! Grafikái annyira lenyűgözőek, hogy albumait nem lehet csak átlapozni…hosszasan el kell időzni felettük. Érdemes a Székesfehérvári kiállításra is ellátogatni és persze a Berzsiánból készült diafilmjét is levetíteni."

…..

A huszadik századi művészt egy hatvanperces, sok alkotással illusztrált előadásban Révész Emese művészettörténész hozza közel a huszonegyedik század „képfogyasztóihoz.