Bálint Ágnes

Bálint Ágnes diafilmjeinek mindegyike a mai napig forgalomban van, évente mintegy 6500 db kerül belőlük diázó családokhoz.

2022-ben, az írónő születésének 100 évfordulója alkalmából egy mesekönyv látott napvilágot Fánni, a modern tündér címmel, melynek különlegessége, hogy Bálint Ágnes 14 éves korában írta. E regény egyik fejezetéből született a Szeleverdi Fánni a cirkuszban című diafilm, Szimonidesz Hajnalka rajzaival.

Életútja

Korán megmutatkozott élénk, kimeríthetetlen fantáziája és jó rajztehetsége. Öt éves korában megtanult olvasni. Első olvasmányai igen nagy hatással voltak rá, hatéves korától írt és rajzolt meséket, amelyek 12 éves korától meg is jelentek. Első meseregényét, a Fánni, a modern tündért 14 éves korában saját rajzaival folytatásokban közölte egy gyermekújság.

Iskoláit kezdetben magántanulóként otthon, édesanyjával, majd Székesfehérvárott, később a budapesti angolkisasszonyoknál végezte; Bécsben könyvillusztrációt és plakáttervezést tanult.

1941-ben, 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.

1944-ben feleségül ment Németh Sándorhoz. Két lányuk született, Ágnes és Anna.

1958-ban csatlakozott az újonnan alakult Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályához, ahol szerkesztő-dramaturgként, majd főmunkatársként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A magyar televíziózás hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg.

Az ő ötlete alapján született meg a Cicavízió monoszkópja és a Tévé-Maci. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? című bábsorozat, ezt követte a Mazsola, szintén bábsorozat, több folytatásban. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta.

A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok, mint a Kukori és Kotkoda vagy a Frakk.

1968-ban indította útjára a Kuckót, amely az első környezetvédő műsorként a gyerekek természet- és sportszeretetét kívánta kibontakoztatni. Szerkesztő-dramaturgként az ő nevéhez fűződik a Magyar népmesék első csokorba gyűjtése, vagy a Vízipók, csodapók sorozat indítása, amely a gyerekeket megismerteti az élővilág olyan, kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok vagy a pókok.

Mindeközben több mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió ifjúsági osztályának és gyermekújságoknak, és számtalan meseregényt írt. 1962-től szinte évente jelentek meg könyvei a Móra könyvkiadónál.

Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították. Maga is sokat fordított, így a Babar-könyveket, de számos külföldi filmsorozat magyar szövege is neki köszönhető.

Élete során több elismerésben részesült: 1975-ben József Attila díjat kapott. 1997-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől. 1998-ban Vecsés díszpolgárává választották. 2000-ben Szent Imre díjat kapott. Szülővárosa Adonyért emlékéremmel tüntette ki, és 2010-ben posztumusz díszpolgárává választotta.

2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után hunyt el.

Ahogy visszaemlékezésében írja: „Csodaszép életem volt. Meseszép.”

Forrás: https://www.balintagnes.hu/site/index.php?mid=2_ELETE&lang=hu