Csukás István

Szintén rajzolt illusztrációkkal (László Maya) készült a Süsü meseregény két újabb fejezete, a Süsü, a rettentő(2017) és aSüsü és a Sárkánylány (2018).
A Pom-Pom mesék két története is megjelent diafilmen (Szegény Gombóc Artúr,Radírpók) Sajdik Ferenc rajzaival 1985-ben.
Csukás István ma is forgalomban lévőhatdiafilmjének óriási népszerűségét is jelzi, hogy évente mintegy 8500 példány kerül belőlük a diázók otthonába.

Életútja

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként. Itt, ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit és járta ki az elemi iskolát. A háború után az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolában tanult, ahol jól érezte magát, később mégis fellázadt a zene ellen, és a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után a bölcsészkarra váltott, de bölcsésztanulmányait sem fejezte be. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár.

Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. 1960-ban – többek között Antal Imrével, Szokolay Sándorral és Kazimir Károllyal megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Könyvkiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, amihez szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel. 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, 1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tag az Új Idő című lapnál.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi, közel száz kötet, itthon és külföldön egyaránt. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres színdarab vagy tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

Az ifjúsági irodalomért nemcsak a könyvkiadásban tevékenykedett, hanem a gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkesztője volt – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának az elnöke, majd a Piros Pont főszerkesztője.

Csukás István 83 éves korában hunyt el.  2020. március 7-én, szombaton a budapesti Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.

Érdemeiért számos elismerést és díjat kapott, többek között József Attila-díj (1977, 1987) Kossuth-díj (1999), Prima Primissima díj (2011), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2016), Magyar Örökség díj (2016), A Nemzet Művésze (2017)

Forrás: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csukas-istvan#eletrajz , https://hu.wikipedia.org/wiki/Csuk%C3%A1s_Istv%C3%A1n