Friedrich Gábor
(Szomolnok, 1916. március 9. – Budapest, 1965. március 4. )
Friedrich Gábor – az ismeretlen grafikus, akinek egyetlen évtized adatott meg arra, hogy megmutassa, mire is képes. Sajnos életéről nem sokat tudunk, egyetlen magyar, festőművészekkel és grafikusokkal foglalkozó bibliográfia sem említi a nevét.
Amit mégis csak tudunk: 1955-ben a semmiből lépett elő, és minden hivatásos rajzolói előképzettség nélkül, tökéletes rajztudással, bámulatos anatómiai érzékkel festette meg a Diafilmgyártó számára Andersen meséjét: A vadhattyúkat, (a diafilm 2021 szeptemberétől A tizenegy hattyú címen újra forgalomba kerül) és Cooper indiántörténetét: a Vadölőt. A Vadölő különlegesség, hogy nyomtatásban is megjelent (igaz, hogy kurtított és lavírozott formában) az Úttörő című havilap utolsó 1956 novemberi (!) számában.
Ugyanebben az évben Benedek Elek két mesekönyvét is gyönyörű illusztrációkkal látta el.
Emellett megrajzolta Móricz Zsigmond: 'Pipacsok a tengeren' és Murányi-Kovács Endre: 'Garibaldi dobosa' című regényének könyvillusztrációit. 1956-ban már inkább az ecsetet alkalmazta előszeretettel. A Mesemondó kiskönyvtár két füzete is ezt példázta, valamint a Szivárvány Kiskönyvtár sorozatában megjelent Vajda János: 'Szökés a halálból' című képaláírásos képtörténet, szintúgy a diára álmodott Beecher-Stowe örökérvényű regényének, a 'Tamás bátya kunyhójának' és Fazekas Mihály: 'Lúdas Matyijának' diafilmes feldolgozása. 1957-ben az ő festménye díszítette az akkor útjára induló Tábortűz című úttörő folyóirat legelső számának a borítóját, ugyanebben az évben a Diafilmgyártónak Cooper másik klasszikusát, 'Az utolsó mohikánt' festette meg. 1958-ban indult útjára a Világhírű történetek – képekben című sorozat, melyet az NDK-ban nyomtak Weltberühmte Geschichten in Bildern címen. Ebből Friedrich Gábor három történetet jegyzett. A 'SPARTACUS'-t, melyet a következő évben változatlan formában diafilmen is kiadtak…
A gyártási szám alapján valószínűsíthető, hogy a képsorozat politikai megrendelésre készült, országos forgalmazásba nem került. A Korbély János vezette 39. dandár történetét feldolgozó diafilm egy-egy tekercsét valószínűleg csak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó úttörőcsapatok vagy pártfunkcionáriusok gyermekei kapták.
1963-tól Friedrich már nem kapott több megbízást diakészítésre... a Lúdas Matyit (amit a már megjelent dia nyomán azonos beállításokkal újra festett) és a német reformátor, Münzer Tamás életéről szóló 'Ágyú és vasvillát', melyet vélhetően kelet-német elvbarátaink kérésére készített, mivel ez a képsorozat diafilmen nem jelent meg. 1960-ban a Tábortűz hátlapján megjelenő Történelmi arcképcsarnok alakjait ő festette meg. A történelmi vonulatot továbbra sem hagyva el megszületett a 'Zrínyi Ilona' című dia, amit egy évvel később Verne Gyula 'A lángban álló szigettenger' című regényének diaváltozata követett. Az izgalmas történelmi regény a görögség XIX. század eleji szabadságharcát örökíti meg. 1960-ban illusztrálta a Beszélő kövek című kötetet, mely Budapest munkásmozgalmi emlékeiből szemezgetett, és 1961-ben Szűcs József: A motorcsónak című műszaki zsebkönyvében találkozhattunk a rajzaival.
Az idő előrehaladtával illusztrációi minősége megváltozott. Lendületes ecsetvonásokkal dolgozott, és már kevesebb időt áldozott az anatómiai részletek pontos kidolgozására. 'A Bőrharisnya' (Cooper Nagy Indiánkönyvének negyedik története)… és Jókai Mór: 'Az aranyember' című regényének 1962-es diafilm feldolgozása utáni művei, mint pl a Dr. Pietsch Lajos írása nyomán készült Bíró Károly hagyatéka c. diafilm már jóval elnagyoltabb, ám ezzel együtt is nagyon kifejező munka. A gyártási szám alapján valószínűsíthető, hogy a képsorozat politikai megrendelésre készült, országos forgalmazásba nem került. A Korbély János vezette 39. dandár történetét feldolgozó diafilm egy-egy tekercsét valószínűleg csak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó úttörőcsapatok vagy pártfunkcionáriusok gyermekei kapták.
1963-tól Friedrich már nem kapott több megbízást diakészítésre.
Életművét 1965 tavaszán a Hunyady József forgatókönyve alapján készült Újpesti partizánok zárta le. Ismét megfigyelhetők a tökéletesen megrajzolt figurák, a dinamikus és áttekinthető (szinte narráció nélküli) rajzok pedig jól vitték előbbre az antifasiszta történetet. A zseniális grafikus 1965-ben hunyt el, állítólag elunta az életét.
(Egy kis életrajzi adalék egy személyes élménybeszámolóból származik: Molnár Ottó, aki bélyeggrafikus és festő volt, és sokáig az MDV-nek (Magyar Diafilmgyártó Vállalat) is dolgozott, a munkaszolgálatból ismerte Friedrich Gábort. Friedrich egyszer lefestette Molnár Ottót és a feleségét, Pannikát. Molnár meg viszonzásként lefestette Friedrichet. Molnár mesélte el 1990 körül, hogy Friedrich Gábor 1964 táján öngyilkos lett, egészen pontosan: elunta az életét.)
Ezen összeállítás A DIA MESTEREI című sorozatban jelent meg 2020-ban. A sorozat füzeteit Kiss Ferenc, a Képregény Kedvelők Klubja (KKK) alapító vezetője és a képregény atyamestere, valamint Bíró Ferenc diafilm szakértő írja, szerkeszti és gondozza nagy odaadással. A sorozat eddig megjelent kiadványai elérhetőek/ megrendelhetőek. Köszönet a szerzőknek!
Friedrich Gábor
Meséi
