Macskássy Gyula

A Magyar Diafilmgyártó Vállalat is a filmszakmai cégek közé tartozott, így a rajzfilmekből sok esetben azonnal diafilm is született. Így történt ez a kiskakassal is, de így készült 1956-ban 'A két bors ökröcske', majd 'A telhetetlen méhecske és 'Az egér és az oroszlán' is. A rajzfilmek nyomán készült diatekercsek alapjai egyedi grafikai alkotások (szinte kizárólag temperaképek), amelyek a gyártás során kerültek fotoreprodukálásra, a diafilmek kísérőszövegét pedig a mozgófilmek forgatókönyve alapján szerkesztették.

A két bors ökröcske: A diaváltozat először 1956-ban, a rajzfilm bemutatását követő évben jelent meg. A jelentős filmsiker arra ösztönözte a készítőket, hogy a lehető legaprólékosabban dolgozzák át a rajzfilmet az állókép műfajára. A képsorozat 75 kockás diafilmet eredményezett. Ilyen terjedelemben akkoriban csak a klasszikus ifjúsági regényeket pl. Az utolsó mohikánt adaptálták. A diafilm impresszumában nem szerepel az alkotók név szerinti felsorolása, hanem a „Rajzolta a Szinkronfilmgyártó Rajzfilm Stúdiója, az azonos című rajzfilm alapján szerkesztette Ják Sándor” – olvashatjuk a címkockán. A diafilmnek ez a változata a 60-as évek derekára eltűnt a boltok polcairól. 1970-ben 30 kockás, új, átdolgozott kiadásban, a szerkesztő Walla Gézáné, valamint Kmetykó Mária grafikus közös felújításaként került ismét forgalomba.

A Pannónia Filmstúdiós kollégával, Dargay Attilával közösen jegyzik a 'Jancsi és Juliska' című diafilmet (1957), a 60-as évektől pedig Várnai Györggyel közös munkáik kerültek dia szalagra (Dia Dani – sorozat, Zebra Zoli kalandjai).

A Dia Dani-sorozat a népszerű Peti-mozisorozat egy-egy epizódját dolgozta fel. A Dia Dani űrutazása még jóval a rajzfilm megjelenése előtt mintegy storyboardként készült el. A későbbi kiadás Romhányi József pergő, új szövegével jelent meg, amely megtámogatja a grafikákat, mintegy pótolva a mozgófilmes élményt.

Kutyakötelesség (1956) – A diafilm rímekbe szedett szövegét a film forgatókönyvírója, Bihari Klára készítette. Az eredeti mozifilmben nincs narráció, csak a zene és zörej segítik a cselekmény kibontakozását. A korabeli plakátok tanúsága szerint a pergőfilm eredetileg a Csuk és Gek című szovjet–orosz ifjúsági mozi kísérőfilmje volt.

Érdekesség: Macskássy alapvetően az animáció kereskedelmi ágával, a reklámfilmekkel kezdte. Reklámfilmjei – kicsit más befejezéssel – sokszor későbbi kisfilmjei alapjául is szolgáltak. A telhetetlen méhecske reklámfilmes előzményével például a magyar mézet, az Okos lánnyal a takarékbetétkönyvet, az Egér és oroszlánnal pedig a fogmosást propagálták. A Zebra Zoli kalandjai közlekedési ismeretekre tanít – ez ugyan nem reklámfilm volt, de azért van benne egy kis (ön)reklám. (Látjátok a hirdetőoszlopot?)

Összes diafilmje: A két bors ökröcske* (1956); A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1954); A telhetetlen méhecske* (1958); Az egér és az oroszlán* (1957); Az okos lány (1957); Dia Dani és Dini kutya* (1961); Dia Dani kalandjai a gépemberrel* (1960); Dia Dani űrutazása* (1958); Három kívánság (1962); Jancsi és Juliska* (1957); Jancsi és Juliska mézeskalácsházikója (1961); Kutyakötelesség* (1956); Pálcika Péter (1968); Zebra Zoli kalandja * (1965)

* forgalomban van

Életútja

Már gimnazista korában saját rajzokkal illusztrált diáklapokat szerkesztett. Bortnyik Sándor grafikai stúdiójában tanult, majd Berény Róbert volt a mestere. Művészi pályafutását a 30-as évek elején reklámplakátok tervezésével kezdte. Ugyanettől az időszaktól kezdett el trükkfilmrajzolóként és -rendezőként dolgozni. Animációs reklámfilmeket forgatott Halász János (John Halas), Kassovitz Félix és Szénásy György munkatársaként. Az 1950-től kezdődő magyar rajzfilmgyártás egyik elindítója volt.

Első rajzfilmje az 1950-ben készült A kiskakas gyémánt félkrajcárja volt. 1956-ban készítette el Két bors ökröcske c. rajzfilmjét, amely az 1945 utáni magyar rajzfilmgyártás egyik legkiemelkedőbb alkotása. Kezdetben stílusára az amerikai rajzfilm (W. Disney) hatott, de hamar kialakította a magyar népi motívumokra épülő képi nyelvét. Látásmódja később tovább gazdagodott a karikatúra műfajából, valamint az absztrakt művészetből átvett elemekkel. Az 1960-as években a népszerű Gusztáv-sorozat egyik megalkotója volt. Rajzfilmjeinek nagy részét maga írta és tervezte. Reklámfilmkészítést terén is igen jelentős a munkássága. Több száz animációs reklámfilmje közül jó néhány rangos elismerést is hozott számára.

Díjak, elismerések

1956  Párizsi Gyermekfilm-fesztiválon 1. díj,

1957  Varsói Gyermekfilm-fesztiválon  1. díj

1961  Balázs Béla-díj

1965  Érdemes Művész