Sebők Imre

Életútja:

Sebők Imre 1906. augusztus 6-án született Apostagon. A paraszti sorból származó fiatalember Pólya Tibor közbenjárására került be Feics Jenő híres rajziskolájába, majd egy képzőművészeti iskolába is bejutott, ahol Glatz Oszkár és Bernáth Aurél is tanította.
A tehetséges grafikus a Tolnai Világlapja című lapban debütált, majd számtalan folyóirat illusztrálása mellett ponyvaregények festett címlapjait készítette. Első tréfás képsorozatai 1942-ben a Gyermekvilág oldalain jelentek meg. Pikáns rajzai 1945 után a Pesti Izé sztárrajzolójává tették. Klasszikus munkái közé tartozik az 1950-es A kétéltű ember, amelyet Beljajev tudományos-fantasztikus regényéből készített a Pajtás számára.

1951-ben rajzolta első diafilmjét, az 'Apja fia' című agitációs filmet. Az impresszum kockán még nem szerepel a neve, de festői stílusáról egyértelműen be lehet azonosítani alkotóját.

A diafilm verses agitkaként gyermek és gyermekded felnőtt nézőinek a hulladékgyűjtés népgazdaságilag hasznos tevékenységét kívánta bemutatni. A SZÖVOSZ égisze alatt kiadott összeállítás elsősorban a falusi lakosságot célozta meg a történettel. A „Beszélő képek”-sorozatot – melynek ez a diafilm egyik darabja volt –, a Magyar Diafilmgyártó Vállalat elődje: a Magyar Fotó Dia-osztálya készítette.
Daniel Defoe Robinsonját 1955-ben illusztrálta. A regény fő mozzanatait követő feldolgozás képi világa megkapó festőiséggel ábrázolja a történetet. A történetet 1963-ban a Népszava számára is megrajzolta.

1956-ban készült az ideológiai nevelést szolgáló Fegyverrel a hazáért, a II. Világháború idején játszódó magyar partizántörténet, amelyik kaland-diafilmként tálalja azokat az eseményeket, amelyek a valóságban talán sohasem történtek meg.

Sebők Imre következő agitációs diafilmje az 1957-es megjelenésű A csodaburgonya. A szövegírók, Gergely Miklós és Kovács György nagy lelkesedéssel alkották meg ezt a verses politikai mesét is – hasonlóan több ismert diafilmjükhöz (A mi falunk lesz az első, A póruljárt szántóföldi kártevők, Jani, Kati meg a kukorica, Ütközet a krumpliföldön) A kiadvány a burgonya terméshozamának növelését szolgálta – vetített képek segítségével a Földművelésügyi Minisztérium Propaganda Igazgatósága megrendelésére.

Ugyanezen évben az ifjúsági irodalom két jeles alkotását Stevenson: A kincses sziget és Dumas: Monte Cristo grófja című regényét rajzolta, illetve festette meg, az előbbit ötven, az utóbbit nyolcvan képben. E két filmben mutatkozik talán leginkább meg festői tudása. Mindkét film élénk színekkel dolgozik, és nem csak a karakterek, de a természeti hátterek, tájak vagy épületek, szobabelsők kidolgozása is realisztikus. A filmek fekete-fehér változatai annyira valószerűek, hogy szinte mozgóképekből kiragadott jeleneteknek hatnak. E két film angol nyelvű szöveggel is megjelent.

Szentiványi Jenő A kőbaltás ember című ifjúsági ismeretterjesztő és egyben kalandregényének diafilmes feldolgozásának időpontja: 1958. Az átdolgozás során a képsorozat szövegét a mű tömörítésével maga a szerző végezte el. Sebőknek nem ez volt első találkozása az irodalmi alkotással hiszen, kétszer (1939 és 1954) is illusztrálta a könyvet. A diafilm tempera festményeihez felhasználta korábbi rajzainak kompozíciós elemeit.

1958 után a Magyar Ifjúság, 1962 után pedig a Népszava állandó rajzolója lett. Általában Cs. Horváth Tibor forgatókönyvei alapján dolgozott. Képregényeinek védjegye volt az a festői hatás, melyet az általa használt erős, kontrasztos fény-árnyék viszony megjelenítésével ért el. A fényviszonyok közvetítik a jelenetek érzelmi töltetét. További „sebőkös” védjegy figuráinak jellegzetes kéztartása. Stílusát több kortársa is megpróbálta követni.

Ugyanezen időszakban további számos diafilmet rajzolt, festett.

1959-ben készült Ethel Voynich vadromantikus regényének diafilm változata, a Vihar Itália felett, ahol a több földrészen át ívelő történet helyszíneit, a szereplők jellemét, öltözékét plasztikusan mutatja be. Ennél a feldolgozásnál tagadhatatlan az 1955-ben készült orosz-szovjet színes játékfilm hatása. Sebők ennek a történetnek Bögöly című képregény változatával jelentkezett először a Népszava hasábjain 1962-ben, és itt is visszaköszönnek a diaváltozatban szereplő figurák.

Szovjet-Oroszországi emigrációjában 1934-35 között írta Madarász Emil: Csihajda című elbeszélő költeményét. A keményen pártos irodalmi alkotás egy vörös matróz küzdelmét mutatja be 1919-ben. A történet cselekményének középpontjában a románokkal vívott szolnoki csata áll, ahol győznek a magyarok a város visszafoglalásával, de a Tanácsköztársaság elbukik, és hősünknek a Szovjetunióba kell emigrálnia, ahol részt vesz a kommunizmus építésében.

A diafilm változat 1960-ban készült és szerzője közreműködött a műfaji átdolgozásban, ami leginkább az eredeti vers szövegének jelentős rövidítését jelentette.

Lewis Wallace Ben Hurjának (1962) három évvel korábban bemutatott 11 Oscar-díjat nyert szélesvásznú filmeposza hatására készült el a mű rajzos diaváltozat. A szuperprodukció eredeti bemutatásának időpontjában nem juthatott el Magyarországra a szocializmus időszakában fennálló embargó következtében. Ezért a Diafilmgyártó Vállalat szerkesztősége a nálunk is meglévő „filméhséget” úgy elégítette ki, hogy elkészíttette a történet állóképes változatát Sebők Imrével, a kísérőszöveget a képregény-forgatókönyvíró Cs. Horváth Tiborra bízták.

A képek segítségével az ifjú nézők átélhették a híres tengeri csatát, és szinte hallhatták a kocsiverseny robaját… Technikai forgatókönyvnek megfelelt a szerzőpáros a Magyar Ifjúságban 1960-ban megjelent képregénye, melynek kompozíciós elemei láthatóak a diafilmen is. A korra jellemző módon kikerültek a feldolgozásból a bibliai jelenetek és a főszereplő keresztény hitre történő megtérésének ábrázolása.

A Népszava számára gyártott háromkockás képregényektől megcsömörlött, és 1966 után stílusa megkopott. Kompozícióinak kidolgozottsága ekkoriban komoly kívánnivalót hagyott maga után.

A Tájfunrepülők című diafilm 1972-ben készült Szentiványi Jenő egyik könyvéből a Tizenkét halálos perc című, 1969-ben megjelent ifjúsági regényéből készült. A cselekmény magva valós természeti jelenségen alapszik; mi történik a forgószél belsejében, megismerhetők, megtapasztalhatók-e ezek a jelenségek bátor kutatók, elszánt emberek segítségével. Az idősödő mester itt már a festőiség rovására erős kontúrokkal operál, képei gyakran elnagyoltak. (A diafilm képei mellett a készítés fázisai során készült próbarajzokból is fennmaradt néhány.)

1973-ban megszűnt a napi taposómalom, így élete alkonyán visszatért a grafika mesteri virtuóza.
1979-ben Sebők Imre újabb diafilmmel jelentkezett. John Avery angol kalóz és tengerész életét Marjai Imre, a hazai hajózástörténet legnagyobb alakjával közösen idézte meg Kalózok a tengeren (másképp Hosszú Ben, a kalózvezér ) címen. A történet középpontjában az arab Mokka kereskedelmi flotta elleni támadás áll. Itt lehetősége nyílt Sebőknek néhány ledérebb öltözetű, csinos nőalakot háremhölgyként megfesteni a marcona kalózok mellett. Képei még realisztikusak, stílusára már a körvonalak elmosódása jellemző, de festőisége, színkezelése még erőteljes.

Utolsó diagrafikái halála előtt két évvel Liselotte Welskopf-Heinrich indiántörténete A Nagy Medve fiai (1978) feldolgozásához készültek. A több mint hetvenkockás összeállításban ismét megcsillannak a Mester erényei.

Sebők Imre legutolsó rajzai a Képes Nyelvmester oldalain jelentek meg.
A zseniális festőművész-grafikus 1980. szeptember 14-én hunyt el Budapesten.

Összes diafilmje: Apja fia (1951), A csodaburgonya (1957), A kincses sziget(1957), A kőbaltás ember (1958), A nagy medve fiai (1978), Ben Hur (1962), Csihajda (1960), Fegyverrel a hazáért (1956), Hosszú Ben, a kalózvezér (1969), Kalózok a tengeren (1969), Monte Cristo grófja* (1957), Robinson* (1956), Tájfun repülők (1972), Vihar Itália felett (1959) *forgalomban van

Ezen összeállítás A DIA MESTEREI című sorozatban jelent meg 20…-ban. A sorozat füzeteit Kiss Ferenc, a Képregény Kedvelők Klubja (KKK) alapító vezetője és a képregény atyamestere, valamint Bíró Ferenc diafilm szakértő írja, szerkeszti és gondozza nagy odaadással. A sorozat eddig megjelent … kiadványa……..elérhető/megrendelhető. Köszönet a szerzőknek!