A szállást kérő róka

Egyszer egy vén róka nagyon megéhezett egy kis pecsenyére. Fogott hát egy üres zsákot, a hóna alá csapta, és elindult világgá. Estére egy gazdaember házához érkezett. Bezörgetett a kapun: − Szegény vándor vagyok, éjjeli szállást kérnék, ha megszánnának. Jószívű ember volt a gazda is, a felesége is. Beengedték, vacsorával is megkínálták. – Pihenj le, szegény vándor – biztatták. – Ebben a zsákban egy szép, nagy kakas van, nem szeretném, ha elveszne – mondta a róka. – Egyet se félj, róka koma! – legyintett a gazda. – Az én házamból még nem veszett el semmi…

Mese a furfangos rókáról, aki szállást kér az emberektől, és sorra becsapja őket, mígnem akad valaki, aki megleckézteti a ravaszdit.